A Sic Transit Folk Műhely 2015-ben ünnepelte fennállásának tizedik évfordulóját.

Ennek örömére új dalokkal és további meglepetésekkel igyekeztünk mások számára is emlékezetessé tenni az évet.

Már a január feledhetetlenül indult, mikor is a Blues Company meghívására a Sportalsóban adtuk az év első koncertjét. Utólag visszagondolva elég szürreális volt az élmény, de jól megmutatta, mit szabad és mit nem szabad elvállalni egy-egy ügy érdekében. A maroknyi közönségnek mindenesetre tetszett, amit csináltunk, mi pedig örültünk annak, hogy már az év első hónapjára is jutott koncertünk.

A másodikra aztán elég sokat kellett várni, közel négy hónapot. A közbenső időben több új dal felvételét is elkészítettük, aztán a műsorba is beillesztettük őket, hogy a május 9-i, péliföldszentkereszti koncertükön be is mutassuk őket. A közönség soraiban helyet foglaló zenész barátoktól pedig értékes szakmai észrevételeket kaptunk, melyeket aztán igyekeztünk beépíteni a dalokba is.

Májusban még egy koncertünk volt, Robi születésnapján a Kevi Juhászfesztiválon álltunk színpadra, majd a sikeres bemutatkozást követően készítettünk néhány érdekes képet is...

Júniusban Bajnára tértünk vissza, itt ismét a Viselet Ünnepére szólt a meghívás. Attila basszusgitárjának aljzatával adódott egy kis probléma, így aztán ő kvázi vigyázzban játszotta végig a bulit, míg a többiek felszabadultan jártak-keltek a színpadon. Ez jó hatással volt a közönségre is, akik között nem kis számban képviseltették magukat a dorogi Petőfi iskola tanárai –Karesz kollégái– is, akik a koncert végén még táncra is perdültek.

Június 21-én ismét beültünk a turnébuszba, és elmentünk Tihanyba, hogy a Levendula Fesztiválon adjunk koncertet. A szervezők a vásári forgatag helyett a látogatóközpont előtt jelölték ki a fellépés helyét, így aztán ezen a koncertünkön több százan is megfordultak – igaz, a legtöbben csak pár perc erejéig. A kitartóaknak abban a jutalomban lehetett részük, hogy hallhatták, ahogy ezen a koncerten debütált az az intro zene, amit a fellépéseinken azóta is használunk.

Júliusban Csepregre, az Ismerős Arcok zenekar táborába volt meghívásunk, még a 2014 novemberi, Suzuki Klubok Egyesületének zártkörű rendezvényén adott koncertünk sikeréből kifolyólag. A műsorunktól meglepett közönségnek itt sem okoztunk csalódást, sőt: a fellépést követően örömmel fedeztük fel, hogy a koncert egy-két számának mobiltelefonos felvétele a YouTube-on landolt.

A nyarat 2015-ben a siófoki Bor és Kenyér Ünnepen zártuk, mely a Siófolk Fesztivál záró eseménye volt. Mikor a felkérést kaptuk, még nem is sejtettük, hogy milyen jelentős nap lesz ez a zenekar történetében. Itt változott ugyanis a koncertműsorunk végérvényesen multi-art produkcióvá: néptáncos barátaink, Tonka és Attila ugyanis itt léptek fel velünk először a dalainkra alkotott saját koreográfiáikat táncolva. Szerencsére a koncertről videó is készült, melyet közösen visszanézve döntöttünk úgy, hogy érdemes lenne együtt folytatnunk a megkezdett utat. Reméljük, 2016-ban erre sokszor lesz lehetőségünk.

A szeptemberi Bányásznap ezúttal Tatabányán talált bennünket, itt újra "csak" koncerteztünk, azt viszont annál nagyobb sikerrel: annyian vettek tőlünk cédét, hogy az összes elfogyott. (Na, jó: a nagyobbik felét egyszerűen elhagytuk a színpad, az öltöző sátor és a "művészsimogató" által alkotott Bermuda-háromszögben.) Szerencsére egy-két darab maradt még a próbateremben, így nem jöttünk zavarba, mikor Bizse Feri barátunk meghívására októberben a Lánchíd Rádióban jártunk, s ő megkérdezte, hoztunk-e valami újdonságot. Természetesen vittünk, s ha a híreink nem csalnak, akkor néhány dalunk azóta is rotációban van a rádió műsorán.

A pesti kirándulás másnapján a turnébusz ismét Csepregre vitt bennünket, ahol a sikeres nyári koncert folyományaként az önkormányzat meghívására végre színpadra állíthattuk azt a műsort, amit korábban már Tatán is szerettünk volna az október 23-i ünnep alkalmából – csak ott éppen nem sokan voltak rá kíváncsiak. Szerencsére a nyugat-magyarországi kisvárosban igen, olyannyira, hogy még a városi televízió is felvette a koncertet, aki kíváncsi rá, itt meg is nézheti.

Novemberben fontos esemény volt a zenekar honlapjának jelenleg is látható formájában történű megújulása, melyet úgy időzítettünk, hogy addigra legyen elérhető, mire történetünk során másodszor vettünk részt a Talentométer tehetségkutatón, ahol a nép- és világzenei kategóriában ezúttal a döntőbe is bejutottunk. A megmérettetés zárása a budapesti A38 állóhajó színpadán volt, ahol ugyan nem nyertünk, de a zsűrit sikerült elvarázsolnunk a többi fellépőtől markánsan különböző hangzásunkkal. A négy számos fellépés dalait YouTube csatornánkon is meg lehet tekinteni.

Az év utolsó előtti koncertjére Csolnokon került sor, ahol a metsző hidegben az adventi időszakot volt szerencsénk megnyitni.

Magát az évet pedig december 4-én, a Barba Negrában zártuk, immár sokadik alkalommal barátaink, a Lord zenekar vendégeként.

A jubileumi évről is elmondhatjuk tehát, hogy hozott számunkra tizenkét jól sikerült koncertet, rádiós és tévés fellépést, új dalokat – de mindenekelőtt egy új, összművészeti produkció lehetőségét, melyet 2016-ban minél jobban igyekszünk is majd kihasználni.